Erzsébetháza
| Erzsébetháza (Kravany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1398 |
| Polgármester | Igor Gavalier |
| Irányítószám | 059 18 (pošta Spišské Bystré) |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | PP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 897 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 730 m |
| Terület | 24,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 54″, k. h. 20° 12′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 54″, k. h. 20° 12′ 10″ | |
| Erzsébetháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébetháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Erzsébetháza (1899-ig Krajván, szlovákul: Kravany, németül: Kuhschwanz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Poprádtól 10 km-re délnyugatra, a Hernád bal oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu 1317-ben „Villa Michaelies” néven tűnik fel az írott forrásokban. 1327-ben „Scentmyhal” alakban szerepel. Mai nevén 1398-ban említik először „Cravan” alakban. Magyar nevét temploma védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. A település a savniki cisztercita apátság területén keletkezett. A 18. századtól a szepesi püspökség birtoka. 1787-ben 63 házában 537 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRAVJÁN. Tót fau Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kubacknak szomszédságában, és annak filiája, határjának 2/3 része hegyes, kőves, és posványos, réttyeinek is 3/4 része, ritka füvet terem.”[2]
1828-ban 92 háza volt 666 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krajván, (Kuhschvanz), Szepes v. tót falu, Tepliczhez délre egy órányira: 666 kath. lak. Sok erdő, legelő. F. u. a szepesi püspök. Ut. post. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 619, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 818 lakosából 787 szlovák volt.
2011-ben 883 lakosából 816 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma 1842-ben épült klasszicista stílusban, a korábbi gótikus templom helyén. Gótikus keresztelőmedencéje 14. századi.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
