Magyar uralkodók házastársainak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar királyné szócikkből átirányítva)
Magyarország apostoli királynéja
Királyi címer
Királyi címer
Utolsó Bourbon–parmai Zita 1916. november 21. – 1918. november 13.
Utolsó
Bourbon–parmai Zita

1916. november 21. – 1918. november 13.

Adatok
Ország Magyar Királyság
MegszólításŐ Apostoli Királyi Felsége
ElsőLiudolf Gizella
UtolsóBourbon Zita
Házastársa Magyar király
RezidenciaBudavári Palota
Visegrádi Fellegvár
Pozsonyi vár


SablonWikidataSegítség

A magyar királyné a mindenkori magyar király, majd apostoli király hitvesének címe volt. Az első királyi hitves Liudolf Gizella, I. István király házastársa volt 996-től haláláig. 1526 után a magyar királynéi cím a Habsburg császárok feleségét illete, akik egyben magyar királyok is voltak.

A magyar királynék 1526 után is viselték a címeket: német-római császárné (később Ausztria császárnéja) és cseh királyné. I. Lipót óta Magyarország minden királya Magyarország apostoli királya címet viselte, feleségeiket pedig Magyarország apostoli királynéjának nevezték.

A címet több mint kilenc évszázadon át, 1000-től 1918-ig viselték.

A Magyar Királyságnak két női uralkodója (királynője) volt, akiket királlyá koronáztak: I. Mária és Mária Terézia.

Királynék listája[szerkesztés]

972-től, Géza fejedelem trónra kerülésétől 1946-ig, a Magyar Királyság megszűnéséig.

Árpád-ház, 972–1038[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Gyermekei Házastársa
Sarolt
fejedelemné
Zombor gyula 950 körül 970 körül 972
férje trónra lépte
997. február 1.
férje halála
1008 körül 1. Judit
2. István
3. Ilona
4. Sarolta
Géza
Liudolf Gizella
fejedelemné
majd
királyné
II. Henrik bajor herceg
(Liudolf-ház)
984 körül 996 997
férje trónra lépte
1000. december 25./1001. január 1.
férje királlyá koronázása
1038. augusztus 15.
férje halála
1065. május 7. 1. Ottó
2. Imre
I. (Szent) István
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Gyermekei Házastársa

Orseolo-ház, 1038–1041[szerkesztés]

Neve Házastársa
Bizonytalan, hogy egyáltalán volt-e felesége, vagy ha volt is, akkor valószínűleg csak a második uralmának vége után kötött házasságot, így első uralma alatt feltételezhetően nem volt hitvesi szerepű királyné 1038–1041 I. Péter
Neve Házastársa

Aba-ház, 1041–1044[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Bizonytalan, hogy a felesége vagy az édesanyja volt Géza fejedelem lánya, akinek a neve nem szerepel a forrásokban, és így Aba Sámuel I. István sógora vagy unokaöccse volt, valamint felesége feltehetően meghalt a trónra lépte előtt, akitől több gyermeke is születhetett, ezért az is bizonytalan, hogy uralma alatt volt-e egyáltalán hitvesi szerepű királyné 1041–1044 Aba Sámuel
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Orseolo-ház, 1044–1046[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Bizonytalan, hogy egyáltalán volt-e felesége, vagy ha volt is, akkor valószínűleg csak bukása után kötött házasságot, így második uralma alatt sem volt feltételezhetően hitvesi szerepű királyné 1044–1046 I. Péter
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Árpád-ház, 1046–1301[szerkesztés]

Přemysl-ház, 1301–1305[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Árpád-házi Erzsébet
nem lett királyné
III. András magyar király
(Árpád-ház)
1292 1298. február 12.
eljegyzése
1301. május
Vencel trónra lépése
1305. október 5.
politikai okokból Vencel felbontotta az eljegyzést, ezért nem jöhetett létre a házasság, és nem vált királynévá
1338. május 6. I. Vencel (László)
Piast Viola
királyné
I. Mieszko tescheni herceg
(Piast-dinasztia)
1287/1291 1305. október 5., Prága 1305. október 9., Prága
férje lemondása
1317. szeptember 21.
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Wittelsbach-ház, 1305–1307/1312[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Piast Ágnes
névleges
királyné
III. Henrik glogaui herceg
(Piast-dinasztia)
1293/96 1309. május 18.
férje 1307-ben formális lemondás nélkül elhagyta Magyarországot, így ténylegesen sohasem lett királyné, csak a címet birtokolta
1312. szeptember 9.
férje halála
1361. december 25. I. Ottó
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Anjou-ház, 1308–1395[szerkesztés]

Luxemburgi-ház, 1387–1437[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
I. Mária
király
nem volt királyné
I. Lajos magyar király
(Anjou-ház)
1371. április 14. 1385. november 1., Buda 1387. március 31., Székesfehérvár
Zsigmondot királlyá koronázzák, és ezzel társuralkodói rangra emelkedik Mária mellett
1395. május 17.
Mária halálát követően Zsigmond egyeduralkodóvá válik
Zsigmond
Briegi Margit
nem lett királyné
VIII. Henrik briegi herceg
(Piast-dinasztia)
1380/84 1396. május 11.
eljegyzése, de Zsigmond király 1401. április 8-án kelt okiratában hitvestársának (conthoralis) és nem jegyesének (sponsa) nevezi Margitot.[9]
1401. április 28.
Zsigmondot Budán a bárók elfogják és fogságba vetik, amelyből csak úgy szabadulhat, ha eljegyzi Cillei Hermann lányát, Borbálát, így kénytelen felbontani a Margittal kötött eljegyzését, ezért nem jöhetett létre a házasság, és Margit nem vált királynévá
1409. október 2. után
Cillei Borbála
királyné
Cillei Hermann
(Cillei család)
1392 1405. december 6., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1437. december 9.
férje halála
1451. július 11.
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1437–1439[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Luxemburgi Erzsébet
királyné
Zsigmond magyar király
(Luxemburg-ház)
1409. október 7. 1421. szeptember 28., Pozsony 1437. december 18., Pozsony
férje királlyá választása
1438. január 1., Székesfehérvár
koronázása
1439. október 27.
férje halála
1442. december 19. I. Albert
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Jagelló-ház, 1440–1444[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Habsburg Anna
nem lett királyné
Albert magyar király
(Habsburg-ház)
1432. április 12. 1442. december 13., Győr
eljegyzése
1444. november 10.
jegyese halála miatt nem jöhetett létre a házasság, és nem vált királynévá
1462. november 14. I. Ulászló
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1440/53–1457[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Valois Magdolna
nem lett királyné
VII. Károly francia király
(Valois-ház)
1443. december 1. 1457. szeptember, Bécs
eljegyzése
(1458. január-február, Prága
a házasságkötés kijelölt időpontja és helyszíne)
1457. november 23.
jegyese halála miatt nem jöhetett létre a házasság, és nem vált királynévá
1495. január 23. V. (Utószülött) László
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Hunyadi-ház, 1458–1490[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Gyermekei Házastársa
Podjebrád Katalin
királyné
I. György cseh király
(Podjebrád-ház)
1449. november 11. 1463. május 1., Buda 1464. március 8. N. (fiú) I. Mátyás
Aragóniai Beatrix
királyné
I. Ferdinánd nápolyi király
(Trastámara-ház)
1457. november 14. 1476. december 12., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1490. április 6.
férje halála
1508. szeptember 23. nem születtek
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Jagelló-ház, 1490–1526[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Gyermekei Házastársa
Brandenburgi Borbála
névleges
királyné
III. Albert Achilles brandenburgi őrgróf
(Hohenzollern-ház)
1464. május 30. 1476. augusztus 20., Frankfurt
per procuram (képviselők útján létrejött) házasságkötés
1490. július 15.
férjét magyar királlyá választják
1500. április 3., Róma
válása
1515. szeptember 4. nem születtek II. Ulászló
Aragóniai Beatrix
újra
névleges királyné
I. Ferdinánd nápolyi király
(Trastámara-ház)
1457. november 14. 1490. október 4., Esztergom[10] 1500. április 3., Róma
válása
1508. szeptember 23. nem születtek
Candale-i Anna
királyné
II. Gaston János candale-i gróf
(Foix-ház)
1484 1502. szeptember 29., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1506. július 26. 1. Anna
2. II. Lajos
Habsburg Mária
királyné
I. Fülöp kasztíliai király
(Habsburg-ház)
1505. szeptember 17. 1521. december 11., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1526. augusztus 29.
férje halála
1558. október 18. nem születtek II. Lajos
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1526–1564[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Jagelló Anna
királyné
II. Ulászló magyar király
(Jagelló-ház)
1503. július 23. 1521. május 26., Linz 1526. december 17., Pozsony
férje királlyá választása
1527. november 4., Székesfehérvár
koronázása
1547. január 27. I. Ferdinánd
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Szapolyai-ház, 1526–1570/71[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Jagelló Izabella
királyné
I. Zsigmond lengyel király
(Jagelló-ház)
1519. január 18. 1539. március 2., Székesfehérvár
házasságkötése és koronázása
1540. július 17./21.
férje halála
1559. szeptember 15. I. János
Wittelsbach Mária Anna
nem lett királyné
V. Albert bajor herceg
(Wittelsbach-ház)
1551. március 21. 1570. augusztus 16.
jegyesévé válik a speyeri szerződés értelmében
1571. március 14.
jegyese halála
1608. április 29. II. János (Zsigmond)
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1564–1620[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Habsburg Mária
királyné
V. Károly német-római császár
(Habsburg-ház)
1528. június 21. 1548. szeptember 13., Valladolid 1563. szeptember 8., Pozsony
férje királlyá koronázása trónörökösként
1563. szeptember 9., Pozsony
Mária saját koronázása trónörökösnéként
1564. július 25.
férje trónra lépte
1576. október 12.
férje halála
1603. február 26. I. Miksa
Nem nősült meg, uralkodása alatt nem volt királyné 1576–1608 I. Rudolf
Habsburg Anna
királyné
II. Ferdinánd osztrák főherceg
(Habsburg-ház)
1585. október 4. 1611. december 4., Bécs
házasságkötése
1613. március 25., Pozsony
koronázása
1618. december 14. II. Mátyás
Első felesége meghalt a trónra lépte előtt, első magyarországi uralkodása alatt nem volt királyné 1619–1620 II. Ferdinánd
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1621–1707[szerkesztés]

Interregnum, 1707–1711[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Az ónodi országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztásával interregnumot hirdetett, ezzel a trónt betöltetlennek nyilvánította, de a Szatmári béke hatályba lépésével a Rákóczi-szabadságharc elbukik. Ebben az időszakban hivatalban levő királyné nem volt. 1707. június 13. – 1711. május 1. Interregnum
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg-ház, 1711–1780[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Braunschweigi Erzsébet
királyné
Lajos Rudolf braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
(Welf-ház)
1691. augusztus 28. 1708. augusztus 1., Barcelona 1711. május 1.
Férje a Szatmári béke hatályba lépésével és a Rákóczi-szabadságharc bukása miatt, valamint a bátyjának, I. Józsefnek fiú örökös nélküli halála után foglalja el a magyar trónt.
1714. október 18., Pozsony
koronázása
1740. október 20.
férje halála
1750. december 21. III. Károly
Lotaringiai Ferenc István
a király(nő) férje[11]
majd
iure uxoris király
I. Lipót lotaringiai herceg
(Vaudémont-ház)
1708. december 8. 1736. február 12., Bécs 1740. október 20.
felesége trónra lépte
1741. szeptember 21.
magyar királyként esküt tesz az országgyűlés előtt Pozsonyban, és ezzel társuralkodói rangra emelkedett felesége mellett Magyarországon
1765. augusztus 18. Mária Terézia
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg–Lotaringiai-ház, 1765–1848[szerkesztés]

Interregnum, 1848–1867[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Ebben az időszakban hivatalban levő királyné nem volt. 1848. december 2. – 1867. június 6.: A magyar országgyűlés nem ismerte el V. Ferdinánd lemondását és I. Ferenc József trónra lépését a kiegyezésig, 1867-ig. Interregnum
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Habsburg–Lotaringiai-ház, 1867–1918[szerkesztés]

Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa
Wittelsbach Erzsébet
királyné
Miksa József bajor herceg
(Wittelsbach-ház)
1837. december 24. 1854. április 24., Bécs 1867. június 8., Buda
Erzsébet és a férje koronázása: a kiegyezés révén férje Magyarország törvényes, de facto és de iure értelemben is királya lesz a koronázása által
1898. szeptember 10. I. Ferenc József
Bourbon–parmai Zita
királyné
I. Róbert parmai herceg
(Bourbon-ház)
1892. május 9. 1911. október 21., Schwarzau am Steinfeld 1916. november 21.
férje trónra lépése
1916. december 30., Budapest
koronázása
1918. november 13.
az eckartsaui nyilatkozatban férje lemond az államügyek intézéséről és uralkodói jogairól, bár a trónról nem
1989. március 14. IV. Károly
Képe Címere Neve Apja Születése Házassága Uralkodói hitvessé válása (koronázása) Uralkodói hitvesi terminus vége Halála Házastársa

Népköztársaság és Tanácsköztársaság, 1918–1920[szerkesztés]

1918. november 16-ától 1919. március 21-éig Magyarország népköztársaság, 1919. március 21-étől 1919. augusztus 1-jéig tanácsköztársaság, míg 1919. augusztus 1-étől 1920. március 1-jéig ismét népköztársaság volt, ezért ebben az időszakban hivatalban levő királyné nem volt.

Király nélküli királyság, 1920–1946[szerkesztés]

Ebben az időszakban hivatalban levő királyné nem volt. 1920. március 1. – 1946. február 1.: IV. Károly sikertelen visszatérési kísérletei következtében 1921. november 6-án trónfosztották a Habsburg-házat.

1946-tól napjainkig[szerkesztés]

1946. február 1-jével újra megszűnt a királyság, így azóta hivatalban levő királyné nem volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bár ő az unokaöccse, III. István után lépett trónra, akinek nem ismerte el az uralmát, és párhuzamosan uralkodtak, de IV. István már nős volt a trónra léptekor, III. István pedig csak később kötött házasságot, ezért időrendben IV. István királynéjáé az elsőbbség.
  2. Második házassága révén német-római császárné és szicíliai királyné.
  3. 1306. június 23-án „Mária királyné” kiadott egy oklevelet. Lásd Kristó (2005: 16).
  4. Lásd Kristó (2005: 19).
  5. Kristó (2005: 20) megállapítja, hogy egy 1318. július 12-én kiadott oklevél szerint még élt.
  6. a b Máriára hivatalosan a latin rex (király) címet használták, de önmagát mindig királynőként (regina) címezte.
  7. Lásd Schönherr (1895).
  8. Lásd Schönherr (1895) és Dümmerth (1982: 503).
  9. Lásd Wertner (1889: 772).
  10. II. Ulászló lényegében bigámiát követett el, hiszen nem bontotta fel az első házasságát még.
  11. Mária Terézia hivatalosan a latin rex (király) címet nyerte el az országgyűléstől, de önmagát mindig királynőként (regina) címezte Magyarországon.

Irodalom[szerkesztés]

  • Baranyai Béla: Zsigmond király úgynevezett Sárkány-rendje. Adalék a magyar trónöröklési kérdés történetéhez, Századok, 59–60, 561–591, 681–719, 1925/1926 = Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet köréből 1, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1926.
  • Csekey István: A magyar trónöröklési jog. Jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel, Athenaeum, Budapest, 1917.
  • Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest, 1982. URL: Lásd További információk
  • Fraknói Vilmos: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban, Századok 47, 247–264, 1913.
  • Fraknói Vilmos: A magyar királyválasztások története, Athenaeum, Budapest, 1921.
  • Fraknói Vilmos: Nagy Lajos házassági politikája, Budapest, 1913.
  • Holčík, Štefan: Pozsonyi koronázási ünnepségek 1563–1830, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986.
  • Kristó Gyula: Károly Róbert családja, AETAS 20.4, 14–28, 2005. URL: Lásd További információk
  • Schönherr Gyula: Az Anjou-ház örökösei, In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 385–630, 1895. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája 1 A kezdetektől 1526-ig, főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981.
  • Turba, Gustav: Geschichte des Thronfolgerechtes in allen habsburgischen Ländern bis zur pragmatischen Sanktion Kaiser Kars VI. 1156 bis 1732. Verlag der kaiserlichen und königlichen Hof-Buchdruckerei és Hof-Verlags-Buchhandlung Carl Fromme, Bécs és Lipcse, 1903.
  • Wertner Mór: Az Árpádok családi története, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, Nagy-Becskerek, 1892.
  • Wertner Mór: Zsigmond király egy ismeretlen házassági összeköttetéséről, Századok 23, 1889, 772–776.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]