Alsódraskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsódraskóc (Dolné Držkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
RangNagydraskóc településrésze
Első írásos említés1400
PolgármesterStanislav Otto
Irányítószám956 54
Körzethívószám038
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsódraskóc (szlovákul Dolné Držkovce, németül: Unterderschkowitz) Nagydraskóc településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 10 km-re nyugatra fekszik. Nagydraskóc nagyobbik, keleti részét alkotja.

Története[szerkesztés]

Draskócot 1400-ban említik „Dersk” alakban először. Draskóc először a 15. században jelenik meg két külön faluként.

Alsódraskócot 1426-ban „Also Dersk” néven említik először. 1497-ben „Draskovec”, 1525-ben „Derskocz” néven szerepel. A 1516. században többek közt a Kun, Laskár, Repa, Restien, Ziho, Ruin, Farkas és Kovács családok voltak főbb birtokosai. Később részben a Derskóczy család az egyik legnagyobb birtokos. 1598-ban 22 nemesi háza volt. A 16.–17. században jelentős lett a szőlőtermesztés. 1673-ban fazekas és szűcsmesterséget folytató családok éltek a községben. A 18. század folyamán a lakosság száma jelentősen emelkedett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Drskotz, tótúl Dolne Drskovcze, tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrócztól más fél mértföldnyire, erdős térsége meglehetős termékenységű, búzát is terem, második Osztálybéli.[1]

1828-ban 20 házában 219 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Draskócz, Trencsén m. tót falu, 164 kath., 25 evang. 12 zsidó lak. Lakosi nagy részt nemesek.[2]

1910-ben 251, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

1976-ban egyesítették Felsődraskóccal és Csuklásszal.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1931-ben épült.
  • Műemlék az egykori jegyzői ház.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]