Andiszol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az andiszol egy talajrend az USDA-talajtaxonómiában. Az andiszolok vulkanikus hamuból alakultak ki, magas az üveg és amorf kolloid anyag tartalmuk, főleg allofánokat és vas-hidrátokat tartalmaznak.

Mivel általában egészen fiatal, az andiszol tipikusan nagyon termékeny, kivéve, ahol a foszfor könnyen fixált (ami a trópusokon néha megesik). Gyakran lehetséges az intenzív művelés.

Az andiszolok a jégmentes földterületek kb. 1%-át foglalják el. Leginkább a Csendes-óceánt határoló Tűzgyűrűnél bukkan fel, de megtalálható a Nagy-hasadékvölgyben, Olaszországban, Izlandon és Hawaii-n.

Ismerünk andiszol fosszíliákat rég nem aktív vulkanikus helyeken, és esetenként akár 1,5 milliárd évesre is datálhatóak a prekambriumi időkből.

Alrendek[szerkesztés]

  • Aquand – az év nagy részében a vízszint felszínénél vagy annak közelében lévő andiszolok.
  • Geland – nagyon hideg éghajlat andiszolai (az évi középhőmérséklet 0°C alatti).
  • Cryand – hideg éghajlatok andiszolai.
  • Torrand – nagyon száraz éghajlatok andiszolai.
  • Ustands - félsivatagi és félnedves éghajlatok andiszolai.
  • Udand – nedves éghajlatok andiszolai.
  • Xerand – mérsékelt andiszolok nagyon száraz nyarakkal és nedves telekkel.
  • Vitrand – viszonylag fiatal andiszolok, amik durva szerkezetűek és uralkodó az üveg.

Források[szerkesztés]

  • Andisols. University of Idaho. [2009. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 14.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Andisols. United States Department of Agriculture. [2006. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.)