Concordia-malom
| A Concordia Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma | |
| Concordia-malom | |
 | |
| A Concordia-malom épülete 2021 márciusában | |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Cím | 1095 Budapest Soroksári út 24. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1866 |
| Bezárás | 1939 |
| Építési stílus | ipari eklektika |
| Tervező | Wechselman Ignác |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gőzmalom |
| Elhelyezkedése | |
 A Concordia Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 19° 04′ 12″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Concordia Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Concordia Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma, röviden Concordia-malom egy nagy múltú budapesti élelmiszeripari üzem, gőzmalom volt.
Története[szerkesztés]
Az ötemeletes épület Wechselman Ignác tervei szerint épült 1865-ben[1] vagy 1866-ban[2] a Soroksári út (88-90., ma: 24.) – Dandár utca – Vaskapu utca közötti területen, majdnem az Ipar utcáig elnyúlva.[2] A ferencvárosi Duna-parton ez volt az első nagyobb ipartelep és az első nagy gőzmalom, melyet csakhamar több másik követett, köztük a szomszédos Pesti Molnárok és Pékek Gőzmalma és kb. egy évtizeddel később a Gizella-malom. Végül egy egész malomnegyed alakult ki, és az itteni malmoknak meghatározó szerepük volt az iparág gyors fellendülésében.
A Concordia-malom 73 éven át, 1939-ig működött.[3] Az épületét azonban – más budapesti gőzmalmoktól eltérően – a leállás után nem bontották el. 1948-ban állami kezelésbe került.[2]
A védett ipari emlékké nyilvánított, hosszan elnyúló épület keleti, Vaskapu utca felőli részében működött egykor a gőzmalom, mellette állt a gépház a kiszolgáló berendezésekkel. A meghosszabbított, Soroksári út felőli épületrész néhány évvel később készült és raktár céljára szolgált.
Ennek négy emeletén rendezték be 1978-ban a Malomipari Múzeum kiállítását.
A létesítmény a Dandár utca felőli részen rendelkezett egy különálló nagyobb, négyemeletes épülettel. Ez 2014 után pusztult el.[4]
Képtár[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
- (szerk.) Füzes Endre: Budapest – Malomipari Múzeum, TKM, Budapest, 1988, ISBN 963 555 537 7 (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 305.)
- Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19-20. században. Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0
- 1882-es térképábrázolás
- 1908-as térképábrázolás
Jegyzetek[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Gőzmalmok Budapest területén |
|---|
 |