Draskovits Miklós (országbíró)
Draskovits Miklós | |
Született | 1630[1] nem ismert |
Elhunyt | 1687. november 8. (56-57 évesen)[1][2] Pozsony[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Adam Ferenc, Graf Draskovich de Trakostjan |
Szülei | Borbála, Gräfin Thurzó de Bethlenfalva Draskovits János |
Foglalkozása | országbíró |
Tisztsége |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Draskovits Miklós (trakostyáni gróf) (1630 körül – 1687. november 8.) országbíró.
Élete[szerkesztés]
Draskovits János és Thurzó Bóra fia volt. 1662-től kezdve a közügyekben élénk részt vett, s mint zászlós hivatalt viselő végre országbíróvá lett. 1686-ban jelen volt Buda ostrománál és visszavételénél. Az 1687. országgyűlésen a legellenszegülőbb ellenzéket képezte. A legenda szerint október 31., midőn a magyarok ősi királyválasztási jogukról lemondottak és I. Lipót király óhajtására az alkotmány fenntartásának feltétele mellett Magyarország kormányát, kevés és végre csak Draskovits ellenmondása mellett, örökségileg a Habsburg házhoz kötötték, e miatti búbánatában másnap gutaütés következtében meghalt.
Munkái[szerkesztés]
Mint nagy tudományú érmész volt ismeretes; midőn Chiffletius Henrik, Otho római császár rézpénzének valódiságáról akarván meggyőződni, III. Ferdinánd császárhoz fordult, ez a dolognak megvizsgálásával D. M. főkomornyikját bízta meg, ki ez ügyben 1655-ben Bécsből a császárhoz, ki akkor Pozsonyban tartózkodott, levelet küldött, melyet Chiffletius: De Othonibus acreis. Antverp. 1656. c. munkájába fölvett.
Nejével, gróf Nádasdy Krisztinával együtt fiuk nevelőjének szóló magyar instructiót írtak Tömördön, 1679. ápr. 26., melyet Paur Iván a Sopron című lapban tett közzé (1879. 53. sz.).
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. augusztus 20.)
- ↑ a b Kaiserhof adatbázis. Lajos–Miksa Egyetem. (Hozzáférés: 2023. augusztus 20.)
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010
- Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. Sárvár, Sylvester Könyvtár, 1993
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub