Európa-liga
| Európa-liga | |
 | |
| Az Európa-liga logója | |
 2023–2024-es Európa-liga | |
| Címvédő |  Atalanta |
| Legtöbb győzelem |  Sevilla (7) |
| Adatok | |
| Sportág | Labdarúgás |
| Résztvevők | 32 |
| Kontinens | Európa (UEFA) |
| Alapítva | 2009 (az UEFA-kupa utóda) |
| Első esemény | 2009–2010 |
| Honlap | uefa.com |
Az Európa-liga a labdarúgásban az UEFA második számú európai kupasorozata az UEFA-bajnokok ligája után. A kupát klubcsapatok számára rendezik minden szezonban. A csapatok a saját nemzeti bajnokságukon, illetve nemzeti kupájukon keresztül szerezhetnek indulási jogot.
A kupának a 2009–2010-es szezonban volt az első kiírása. Korábban UEFA-kupa néven futott a sorozat, melynek a jogutódja lett az Európa-liga.[1][2][3] A kupa jogelődje 1955-ben indult el még Vásárvárosok kupája néven, majd 1971-ben vette át a helyét az UEFA-kupa. Az újabb átszervezésre 2009-ben került sor, amely során az UEFA-kupa és az Intertotó-kupa megszüntetésével hozták létre az Európa-ligát.
Formátum[szerkesztés]
A sorozat három nagyobb részre oszlik, a selejtezőre, a csoportkörre és az egyenes kieséses szakaszra.
- Részvételi jog
Az országokra vonatkozó UEFA-együttható alapján felállított rangsortól függ, hogy az adott ország hány csapatot, és azokat is melyik fordulóban indíthatja. A kvótákat alapesetben az egyes országok bajnokságainak végeredménye alapján osztják ki. Ugyanakkor előfordulhatnak eltérések, például ha ugyanaz a csapat az UEFA-bajnokok ligájában is indulási jogot szerez, akkor a kvótája szabaddá válik, és azt egy másik csapat kapja.
- Szabaddá váló helyek kiosztása
Egy Európa-liga indulási jog szabaddá vált, ha egy csapat indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligájában és az Európa-ligában is, valamint ha egy csapat több jogon szerzett indulási jogot az Európa-ligában. A szabaddá váló helyet az alábbi szabályok szerint kellett feltölteni, tekintettel az adott országból indítható csapatok maximális számára is:
- Ha egy labdarúgókupa győztese indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligájában, akkor a helye szabaddá vált, a többi Európa-ligában indulási jogot szerző csapat egy hellyel feljebb került. Az utolsó indulási jogot az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
- Ha egy labdarúgókupa győztese indulási jogot szerzett az Európa-ligában a bajnoki helyezése alapján, akkor a helye szabaddá vált, a többi Európa-ligában indulási jogot szerző csapat egy hellyel feljebb került. Az utolsó indulási jogot az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
- Ligakupa-győztes szabaddá váló helyét az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
Egy csapat valamely ok miatt történő nem indulása vagy kizárása esetén, az a bajnoki helyezés alapján soron következő csapat kapja a kvótát, amelynek még nem volt indulási joga.
- Selejtező
Az UEFA Európa Konferencia Liga indulásával a kevesebb csapat miatt a selejtező két fordulóból áll: a harmadik selejtezőkörből és a rájátszásból. A selejtező oda-visszavágós, kieséses rendszerű, azaz a két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. Valamennyi kieső csapat átkerül az UEFA Európa Konferencia Ligába.
- Csoportkör
A csoportkörbe 32 csapat jut be. 12 csapat automatikus résztvevő, a selejtezőből 10, az UEFA-bajnokok ligája selejtezőjéből 10 csapat jut be a csoportkörbe. A 32 csapatot 8 darab négycsapatos csoportba sorsolják. A csapatok négy kalapba sorolják be, a csapatokra vonatkoztatott UEFA-együttható alapján. Azonos tagországba tartozó együttesek nem sorsolhatók azonos csoportba. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőznek meg egymással. Összesen hat fordulót rendeznek, melyek alatt egy csoporton belül mindegyik csapat kétszer játszik mindegyikkel, egyszer pályaválasztóként egyszer pedig idegenben. A mérkőzéseket csütörtöki napokon játsszák. A végleges menetrendet a sorsolás után, számítógéppel állítják össze. A csoportok első helyezettje a nyolcaddöntőbe jut. A második helyezettek a nyolcaddöntő rájátszásába kerülnek, ahol az UEFA-bajnokok ligája csoportkörének harmadik helyezettjei közül kapnak ellenfelet. A harmadik helyezettek az UEFA Konferencia Liga nyolcaddöntő rájátszásába kerülnek, ahol az UEFA Európa Konferencia Liga csoportkörének második helyezettjei közül kapnak ellenfelet.
- Egyenes kieséses szakasz
Az egyenes kieséses szakasz oda-visszavágós rendszerben zajlik, a döntő kivételével. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. A nyolcaddöntő rájátszásban a csoportkör második helyezettjei a kiemeltek, az UEFA-bajnokok ligája csoportkörének harmadik helyezettjei a nem kiemeltek. A nyolcaddöntőben a csoportkör első helyezettjei a kiemeltek, a nyolcaddöntő rájátszásnak győztesei a nem kiemeltek. Azonos tagországba tartozók nem játszhatnak egymás ellen. A nyolcaddöntőtől kezdve nincs kiemelés és korlátozás, bármely csapat bármelyikkel összekerülhet. A döntőt egy előre kijelölt helyszínen rendezik, egy mérkőzés dönt a győztesről. A győztes részt vesz az UEFA-szuperkupán, ahol az ellenfele az UEFA-bajnokok ligája győztese lesz. Továbbá a következő szezonban automatikus részvételi jogot kap az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe, ahol a sorsoláskor az 1. kalapba kerül.
- A versenykiírás a 2022–23-as szezontól a 2023–24-es szezonig
| A szakaszban bekapcsolódók | Az előző forduló továbbjutói | Az UEFA-bajnokok ligájából átkerülők | ||
|---|---|---|---|---|
| Selejtező | Bajnoki ág (10 csapat) |
| ||
| Nem bajnoki ág (4 csapat) |
|
| ||
| Rájátszás (20 csapat) |
|
|
| |
| Csoportkör (32 csapat) |
|
|
| |
| A nyolcaddöntő rájátszása (16 csapat) |
|
| ||
| Egyenes kieséses szakasz (16 csapat) |
|
|||
Pénzdíjazás[szerkesztés]
A 2021–22-es szezontól a 2023–24-es szezonig az UEFA a résztvevők között következő pénzdíjakat osztja ki. Valamennyi összeg euróban értendő.[4]
| Cél elérése | Összeg |
|---|---|
| Csoportkör alapdíja | 3 630 000 |
| Győzelem a csoportkörben | 630 000 |
| Döntetlen a csoportkörben | 210 000 |
| Csoportgyőztes a csoportkörben | 1 100 000 |
| Második helyezett a csoportkörben | 550 000 |
| Nyolcaddöntő rájátszása | 500 000 |
| Nyolcaddöntő | 1 200 000 |
| Negyeddöntő | 1 800 000 |
| Elődöntő | 2 800 000 |
| A döntő vesztese | 4 600 000 |
| A döntő győztese | 8 600 000 |
Döntők[szerkesztés]
A 2009–10-es szezon előtt UEFA-kupa néven létezett. Lásd: UEFA-kupa-győztesek listája
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Uefa Cup gets new name in revamp. bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
- ↑ UEFA Cup to become UEFA Europa League. uefa.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
- ↑ „UEFA: Eb 2016-tól 24 csapattal, átnevezik az UEFA-kupát”, nso.hu, 2008. szeptember 25. (Hozzáférés: 2009. június 13.)
- ↑ Union of European Football Associations (20 May 2021). "Distribution to clubs from the 2021/22 UEFA Champions League, UEFA Europa League and UEFA Europa Conference League and the 2021 UEFA Super Cup Payments for the qualifying phases Solidarity payments for non-participating clubs". Sajtóközlemény.
Források[szerkesztés]
- Az UEFA-kupa hivatalos oldala (angolul)
További információk[szerkesztés]
- Az európai labdarúgókupák oldala – rendszeresen frissített, független oldal az európai labdarúgókupákról, az UEFA-együtthatók ranglistáiról, a kiemelési rendszerekről és az eredményekről. (angolul)
- UEFA Coefficients
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Az Európa-liga győztesei | |
|---|---|
| 5 győzelem | |
| 3 győzelem | |
| 2 győzelem | |
| 1 győzelem | |
