Gömbkagyló
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Sphaerium corneum (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gömbkagyló témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gömbkagyló témájú kategóriát. |
A gömbkagyló (Sphaerium corneum) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül a gömbkagylók (Sphaeriidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A gömbkagyló mindenütt gyakori Európában. Az Amerikai Egyesült Államokba is bekerült.
Megjelenése[szerkesztés]
A gömbkagyló nagyobb és kerekdedebb, mint a tavi gömbkagyló. A teknő 10 - 14 milliméter hosszú és 7 - 10 milliméter széles. Búbja majdnem középen fekszik, a teknő körvonalából alig emelkedik ki. Héja vékony, szürkésbarna vagy sárgásbarna színű.
Hasonló fajok[szerkesztés]
A Sphaerium rivicola, amely nagyobb termetű, hosszúsága 18 - 24 milliméter. Teknője hosszúkásabb és vastagabb héjú, búbja kissé jobban kiemelkedik. Tiszta vizű folyókban, ritkábban tavakban él.
A Sphaerium solidum vastagabb héjú, búbja erősebben kiemelkedik. A teknő 9 - 11 milliméter hosszú és 6,5 - 8,8 milliméter széles. Felszíne koncentrikusan bordázott. Nagyobb, homokos medrű folyókban fordul elő. Mindkét faj igen ritka.
Életmódja[szerkesztés]
A gömbkagyló álló- és lassan folyó vizek lakója. Hosszú nyelv alakú lábával igen mozgékony, például képes felkapaszkodni a vízinövényeken. Normális körülmények között azonban a vízfenék iszapjában él.
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
