Hámos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hámos (Považský Chlmec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
RangZsolna városrésze
Első írásos említés1438
PolgármesterIvan Harman
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 24″, k. h. 18° 43′ 33″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 24″, k. h. 18° 43′ 33″
Hámos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hámos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hámos (szlovákul: Považský Chlmec, 1948-ig Chlmec nad Váhom) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolna központjától 2 km-re északra, a Vágnak és a Kiszucának egyaránt a jobb partján, utóbbinak a torkolatánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Az akkori „Kis Zadce” földjét – mely a későbbi települést is magában foglalta még – 1244-ben adta IV. Béla király Szobeszláv fia Bohumírnak. A települést magát 1438-ban „Hlumecz” alakban említik először. 1439-ben „Kolmetze”, 1494-ben „Homecz”, 1504-ben „Chumecz” néven szerepel. 1487-től 1758-ig a budatíni váruradalomhoz tartozott, lakói várjobbágyok voltak. Lakói tutajozással, halászattal foglalkoztak. A Szunyoghy családé, majd házasság révén a Csákyaké lett. 1784-ben 449 lakosa volt. Első iskolaépülete 1892-ben épült.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chumecz, tót falu, Trencsén vgyében, ut. p. Zsolnával átalellenben a Vágh jobb partján. Budetintől a Kisucza választja el. Táplál 609 kath., 6 zsidó lak., kik fával eleven kereskedést űznek. F. u. gr. Csáky István örökös.[1]

1910-ben 904, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Az iskola a termelőszövetkezet épülete lett. 1970-ben csatolták a falut Zsolnához.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.