Hexafluorpropilén
| Hexafluorpropilén | |||
 |
| ||
| IUPAC-név | hexafluorpropén | ||
| Más nevek | perfluorpropén, perfluorpropilén, freon R 1216 | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 116-15-4 | ||
| PubChem | 8302 | ||
| ChemSpider | 8001 | ||
| EINECS-szám | 204-127-4 | ||
| RTECS szám | UD0350000 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | HCDGVLDPFQMKDK-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | TRW23XOS20 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3F6 | ||
| Moláris tömeg | 150,02 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen, szagtalan gáz | ||
| Sűrűség | 1,292 g/ml (−29,4 °C-on) | ||
| Olvadáspont | −156,2[1] °C | ||
| Forráspont | −29,4[1] °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | fulladás | ||
| NFPA 704 |  0
1
1
| ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A hexafluorpropilén teljesen fluorozott alkén, olyan propilén, amelynek minden hidrogénatomját fluor helyettesíti. Képlete C3F6. A vegyiparban köztitermékként használják.[2]
Tulajdonságai[szerkesztés]
Színtelen, szagtalan gáz, szobahőmérsékleten nem gyúlékony.[1] Belélegzése ártalmas, a légutakat irritálja. Kritikus hőmérséklete 86,2 °C, kritikus nyomása 2,75 MPa,[1] hármasponti hőmérséklete −156,5 °C (olvadáspont).[3]
Előállítása[szerkesztés]
Iparilag a difluor-klórmetán szabályozott hőmérsékleten végzett pirolízisével állítják elő. Tetrafluoretilénből is nyerhető normál vagy csökkentett nyomáson történő hevítéssel, lehetőleg inert gáz (például CO2) vagy vízgőz jelenlétében:[1]
Extrém hő hatására poli(tetrafluoretilén)ből (PTFE) is keletkezik annak bomlása révén.[4]
Felhasználása[szerkesztés]
Fontos felhasználása a kopolimerek, például tetrafluoretilénnel vagy 1,1-difluoretilénnel alkotott kopolimerek előállítása. Oxidációjával a sok célra felhasználható epoxidja, hexafluorpropilén-oxid állítható elő.[1]
A plazmatechnikában a felületek PTFE-szerű rétegekkel történő bevonásához használják. Az iparban komonomerként alkalmazzák a tetrafluoretén alapú polimerek (például EFEP = etilén-TFE-HFP = etilén-tetrafluoretilén-hexafluorpropén) előállításához.
Veszélyei[szerkesztés]
Mérgező (LC50 3000 ppm), hőbomlása során erősen mérgező perfluorizobutén keletkezhet.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g Ullmann Vegyipari Enciklopédia
- ↑ Lehmler, HJ (2005. március 1.). „Synthesis of environmentally relevant fluorinated surfactants—a review”. Chemosphere 58 (11), 1471–96. o. DOI:10.1016/j.chemosphere.2004.11.078. PMID 15694468.
- ↑ A hexafluorpropén vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2020. február 10. (JavaScript szükséges) (angolul).
- ↑ Berliner Zeitung: Umweltrisiko Bratpfanne? Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hexafluoropropylene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hexafluorpropen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.