II. Gusztáv Adolf svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Gusztáv Adolf
Gusztáv Adolf svéd király portréja (Livrustkammaren, 1624.)
Gusztáv Adolf svéd király portréja (Livrustkammaren, 1624.)
Svédország királya
II. Gusztáv Adolf
Uralkodási ideje
1611. október 30. – 1632. november 6.
KoronázásaUppsalai dóm
1617. október 12.
ElődjeIX. Károly
UtódjaKrisztina
Életrajzi adatok
UralkodóházVasa
Született1594. december 9.
Stockholm, Svédország
Elhunyt1632. november 6. (37 évesen)
Lützen, Szászország, Német-római Birodalom
NyughelyeRiddarholmskyrkan
1634. június 22.
ÉdesapjaIX. Károly svéd király
ÉdesanyjaHolstein–Gottorpi Krisztina
HázastársaBrandenburgi Mária Eleonóra
GyermekeiKrisztina svéd királynő
Vallásevangélikus
Nagy Gusztáv Adolf aláírása
Nagy Gusztáv Adolf aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Gusztáv Adolf (svédül: Gustav II Adolf; Stockholm, Svédország, 1594. december 9. – Lützen, Szászország, Szent Római Birodalom, 1632. november 6.), Svédország királya 1611 és 1632 között. Uralkodása alatt országa európai nagyhatalommá nőtte ki magát: a harmincéves háború során a kontinens egyik vezető katonai ereje lett, és jelentős szerepe volt abban, hogy a háború után országa legyen az európai politikai és vallási erőviszonyok egyik fő kialakítója. A Nagy Gusztáv Adolf néven ismeretes (svédül: Gustav Adolf den store).

A kora újkori hadtörténet legnagyobb katonai parancsnokaként tartják számon és a „modern hadviselés atyjaként” is hivatkoznak rá.[1] Legjelentősebb katonai győzelmét az 1631-es breitenfeldi csata során szerezte, majd egy évvel később, az 1632-es lützeni csata során – bár csapatai újabb győzelmet arattak –, ő maga életét vesztette az ütközetben.[2] Uralkodásában és reformjaiban jelentős szerepet játszott Axel Oxenstierna, aki halálát követően az ország régense lett. Emellett számos katonai parancsnokot is kinevelt magamellett, köztük Lennart Torstensont, kora egyik legsikeresebb tábornokát.

A tizenhat esztendősen trónra került Gusztáv Adolf három háborút örökölt édesapjától, IX. Károly királytól: az Oroszországgal és Dániával folytatott háborúkat, valamint a dinasztikus konfliktust első fokú unokatestvérével, a Vasa-házi lengyel királlyal, III. Zsigmonddal. Ennek ellenére Gusztáv Adolf közel huszonkét esztendős uralkodása a svéd történelem legsikeresebb korszakai közé tartozik: harctéri sikerein túl közigazgatási, valamint gazdasági és kereskedelmi reformjai is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Svéd Birodalom európai nagyhatalommá tudott válni. A „Nagy” jelzőn túl „Aranykirályként” és „Észak oroszlánjaként” is hivatkoznak rá.

Fiatalkora[szerkesztés]

Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 30-án követte édesapját a svéd trónon.

Uralkodása[szerkesztés]

Trónra lépése és Svédország akkori állapota[szerkesztés]

II. Gusztáv Adolf svéd király.

Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, IX. Károly svéd királyt (a dinasztiaalapító Vasa Gusztáv harmadik fiát) a trónon. A helyzete nagyon nehézzé vált, mivel egy háborúkkal és nehézségekkel szemben álló országot örökölt apjától. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is. Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.

Birodalmi törekvések[szerkesztés]

Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dániával, Oroszországgal és Lengyelország ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum (Skandinávia) vezető hatalma.

A harmincéves háború[szerkesztés]

II. Gusztáv Adolf a Breitenfeldi csatában.
Bővebben: harmincéves háború

1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták a protestáns világ lehetséges megmentőjét a habsburgok ellen vívott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a katolikus Habsburgok ellen („svéd szakasz”), és ehhez még a régi rivális Dán Királyság segítségét is sikerült megnyernie. A Habsburgok fő ellenfele, a franciák támogatásával a svéd csapatok egészen Bajorországig jutottak. Sok sikeres és győzedelmes csata után 1632-ben, a lützeni csata zűrzavarában az ellenség katonái körbefogták és megölték. Bár a csatát végül a svédek nyerték, a király halála súlyos csapás volt nemcsak a svéd nagyhatalmiságra, de a német protestantizmusra is.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
IX. Károly
Svédország uralkodója
1611 – 1632
Vasa		A Svéd Királyság címere
 Következő uralkodó:
Krisztina
  1. ↑ Ő volt a modern hadviselés atyja (magyar nyelven) (html). 24.hu, BBC History, 2022. október 31.
  2. ↑ Tarján M. Tamás: A lützeni csata (magyar nyelven) (html). Rubicon (folyóirat), 1632. november 6.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Gusztáv_Adolf_svéd_király&oldid=27167760”