Izomláz

Az izomláz órákkal vagy rögtön testmozgás után jelentkező, leginkább nagy megterhelések és edzetlen izmok esetén fellépő izomfájdalom. Az érzés a legtöbbször 24-72 óra hosszú ideig tart. A legújabb kutatási eredmények szerint kiváltója mikroszkopikus szakadások sorozata, melyek az izomrostokban történnek. Hogy az izmok elkerüljék a károsodást, gyorsan regenerálódnak, és a fájdalomérzet is csökken, hasonló megerőltetést már könnyebben el tudnak viselni.

Jellemzői[szerkesztés]

Az érintett izmokban tompa, sajgó fájdalom jelentkezik, és érintésre érzékenyek. Legtöbbször akkor érződik fájdalom, ha az adott izom húzódik, nyomás alatt van, vagy nincs nyugalmi helyzetben. Bár alkattól és megerőltetéstől függően eltérések lehetnek, a fájdalom a kifejtett tevékenység első 24 órájában fokozottan növekszik, 24-72 óra között tetőzik, és legkésőbb egy hét elteltével teljesen elmúlik.

Lehetséges okok[szerkesztés]

Hosszú évtizedekig az izomláz okozójának az izmokban felgyülemlett tejsavat tartották. Ez a vegyület anaerob, vagyis oxigénhiányos állapotban keletkezik, amikor az izom a tápanyagokat energetikailag csak igen kedvezőtlen módon tejsavvá tudja lebontani. Mára azonban a „tejsav-hipotézis”t általánosan elvetik, aminek számos oka van, de a legegyszerűbbek, hogy:

izomláz leggyakrabban nem edzett embereknél lép fel, tejsav viszont minden anaerob, erős megterhelés után keletkezik (tehát élsportolóknál is)
a tejsav felezési ideje 20 perc, ennyi idő alatt bontódik le a tejsavmennyiség fele. Izomláz viszont órákkal, sőt napokkal a mozgás után jelentkezik.

Egy újabb keletű elmélet szerint az izomláz eredete nem más, mint mikroszkopikus szakadások az izomrostokban. A szakadás helyén gyulladás lép fel, ez okozza a tulajdonképpeni fájdalmat. Ennek eredményeképp érthető, hogy mind a bemelegítés, mind a nyújtógyakorlatok hatástalanok az izomlázzal szemben, mivel az az izomrostok fizikai túlterhelése miatt következik be. Az elméletből az következik. hogy az edzés utáni masszázs és nyújtás ronthat az állapoton, mivel a már elszakadt rostok izgatásával a gyulladás mértéke növekedhet.

Ezt az elméletet finomítja Mizumura és társai 2016-os kutatása, amelyben azt találták, hogy a mikroszakadások bekövetkezése nem feltétlenül szükséges az izomláz kiváltásához, hanem az izomláz mechanizmusában a kritikus tényező a bradikinin(wd)} B₂ receptor-idegnövekedési faktor (NGF(wd)), illetve a COX-2 receptor gliasejt-eredetű neurotróf faktor (GDNF(wd)) útvonalak aktiválódása, de ezek az izomkárosodáskor mindig aktiválódnak.^[1]

Sonkodi Balázsék kutatása 2020-ban Mizumuraék eredményeit is figyelembe véve úgy magyarázza a fájdalom kialakulását, hogy az elsődlegesen az izomorsóban található I-es típusú érzékelő (proprioceptív) idegvégződések sérüléséből fakad, és az izom mikroszakadásai csak másodlagos okai a fájdalom kialakulásának, de a kettő általában együtt jár, hiszen a kiváltó ok az izom megerőltetése mikroszakadásokat is tud okozni.^[2]^[3]

Kezelés[szerkesztés]

Körülbelül 3 nap alatt rendszerint megszűnik az izomláz. Ha szükséges, az izmok vérkeringésének javításával hamarabb érhető el javulás. Ilyen lehet a könnyedebb testmozgás, masszázs, forró fürdő, esetleg a szauna, ami segíthet valamicskét. Egyes kutatások a hideg vagy jeges víz használatát hasznosnak találták, mások azonban nem, így nem egyértelmű ennek hasznossága.

A további erősebb testmozgás ideiglenesen csökkentheti a fájdalomérzetet, de a fájdalom később még erősebb lehet.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ K. Mizumura, T. Taguchi (2016): Delayed onset muscle soreness: Involvement of neurotrophic factors, The Journal of Physiological Sciences, 66 (1), pp. 43–52., doi:10.1007/s12576-015-0397-0, PMID 26467448
↑ Sonkodi Balázs,Berkes István, Koltai Erika (2020): Have We Looked in the Wrong Direction for More Than 100 Years? Delayed Onset Muscle Soreness Is, in Fact, Neural Microdamage Rather Than Muscle Damage (angolul), Antioxidants (Basel), 3 (9), p. 212., doi:10.3390/antiox9030212, PMID 32150878
↑ Jelentős felfedezést tett a Testnevelési Egyetem kutatócsapata Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, 2020. június 15.

További információk[szerkesztés]

Ken Nosaka.szerk.: M. Tiidus: Muscle Soreness and Damage and the Repeated-Bout Effect, Skeletal muscle damage and repair (angol nyelven). Human Kinetics, 59–76. o. (2008). ISBN 978-0-7360-5867-4
A vázizom működésének élettana, Pécsi Tudományegyetem, hozzáférés: 2024. május 30.
Izomláz és izomgörcs kezelése Archiválva 2018. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, mtaki.hu
Így mulaszd el gyorsan az izomlázat!, divany.hu, 2018. június 14.

[1] K. Mizumura, T. Taguchi (2016): Delayed onset muscle soreness: Involvement of neurotrophic factors, The Journal of Physiological Sciences, 66 (1), pp. 43–52., doi:10.1007/s12576-015-0397-0, PMID 26467448

[2] Sonkodi Balázs,Berkes István, Koltai Erika (2020): Have We Looked in the Wrong Direction for More Than 100 Years? Delayed Onset Muscle Soreness Is, in Fact, Neural Microdamage Rather Than Muscle Damage (angolul), Antioxidants (Basel), 3 (9), p. 212., doi:10.3390/antiox9030212, PMID 32150878

[3] Jelentős felfedezést tett a Testnevelési Egyetem kutatócsapata Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, 2020. június 15.

[1]

[2]

[3]