Királyguvat

Királyguvat
	Felnőtt példány
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Darualakúak (Gruiformes);
Család:	Guvatfélék (Rallidae);
Nem:	Rallus; Linnaeus, 1758
Faj:	R. elegans;
Tudományos név
	Rallus elegans; Audubon, 1834
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Királyguvat témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Királyguvat témájú médiaállományokat és Királyguvat témájú kategóriát.

A királyguvat (Rallus elegans) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt John James Audubon amerikai ornitológus írta le 1834-ben.^[3]

Alfajai[szerkesztés]

Rallus elegans elegans Audubon, 1834 - Kanada keleti része és az Amerikai Egyesült Államok keleti fele
Rallus elegans ramsdeni Riley, 1913 - Kuba és a Juventud-sziget
Rallus elegans tenuirostris Ridgway, 1874 - Mexikó középső részén élő alfajt azték guvat (Rallus tenuirostris) néven különálló fajnak fogadják el.

Előfordulása[szerkesztés]

A királyguvat nyári előfordulási területe Kanada déli része és az Amerikai Egyesült Államok keleti fele. Télire az USA déli részére, Mexikóba, valamint Kubába és a környező szigetekre vonul. Természetes élőhelyei a édesvízi és sós mocsarak, lápok és tavak környéke.^[4]

Megjelenése[szerkesztés]

A fej-testhossza 48 centiméter, a szárnyfesztávolsága szintén 48 centiméter, testtömege pedig 271–331 gramm.^[5] A háti részén és a szárnyain a tollazata rozsdás-barna; sötét mintázattal. A fülei környékén, a szemei mögött szürke rész van. A hasi része fahéj barna, fekete és fehér függőleges csíkozással. Hosszú narancssárga csőrének a vége, barna színű. Színezetben a két nem, nem tér el egymástól, azonban a tojó kisebb a hímnél.

Életmódja[szerkesztés]

Mindenevőként növényekkel és állatokkal is táplálkozik; többek között perjefélék magvaival, gyümölcsökkel, lágy vízinövényekkel, apró gerinctelenekkel, békákkal és vízi kígyókkal. Ő maga áldozatául eshet a mississippi aligátornak, a mosómedvének és az amerikai uhunak.

Szaporodása[szerkesztés]

A fészke csésze alakú. A fészekalj általában 10-12 darab, krémszínű tojásból áll; a tojásokon lilás-barna pontok láthatók.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe nagyon nagy, de csökken, egyedszáma szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.^[4] A rovarirtó szerek és az autók, évente számos példányát ölik meg.