Kirenszk

Kirenszk (Киренск)
Kirenszk címere Kirenszk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Irkutszki terület
Alapítás éve	1630
Városi jogokat kapott	1775
Irányítószám	666703
Körzethívószám	39568
Népesség
Teljes népesség	900 fő (1856) 2300 fő (1897) 4700 fő (1926) 7900 fő (1931) 14 412 fő (1959) 14 453 fő (1970) 16 154 fő (1979) 16 137 fő (1989) 16 500 fő (1992) 16 200 fő (1996) 15 600 fő (1998) 15 100 fő (2001) 13 712 fő (2002) 13 700 fő (2003) 13 100 fő (2005) 12 900 fő (2006) 12 800 fő (2007) 12 433 fő (2009) 12 640 fő (2010) 12 599 fő (2011) 12 359 fő (2012) 12 066 fő (2013) 11 802 fő (2014) 11 568 fő (2015) 11 436 fő (2016) 11 310 fő (2017) 11 139 fő (2018) 11 046 fő (2019) 11 048 fő (2020) 10 998 fő (2021)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	255 m
Időzóna	UTC+8
Elhelyezkedése
Kirenszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 47′, k. h. 108° 06′57.783333333333, 108.1
Kirenszk Pozíció az Irkutszki terület térképén
Kirenszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirenszk témájú médiaállományokat.

Kirenszk (oroszul: Киренск) város Oroszország ázsiai részén, az Irkutszki területen, a Kirenszki járás székhelye. Lakossága: 12 640 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Elhelyezkedése

A Léna mentén, a városnak nevet adó Kirenga folyó torkolatánál helyezkedik el. A város központja a Kirenga két ága és a Léna által alkotott szigeten fekszik, a szovjet korszak lakónegyedei (mikrorajonok) a Léna bal partjára és a Kirenga jobb partjára épültek. Folyami kikötő.

Éghajlata szélsőségesen kontinentális. A levegő évi középhőmérséklete: -3,5 °C. A januári középhőmérséklet -26,6 °C, a júliusi 18,3 °C. A csapadék mennyisége éves átlagban 400 mm, a legtöbb csapadék a nyári hónapokban érkezik.

Történelem

1630-ban orosz kozákok a Kirenga torkolatánál téli szálláshelyet (zimovje) alakítottak ki. A település az Ilimszk és Jakutszk közötti kereskedelmi útvonal egyik állomáshelye volt. 1775-ben városi rangot kapott, 1822-től az Irkutszki kormányzóság egyik közigazgatási egységének központja lett. A szibériai száműzetések egyik helyszíne volt, és útba ejtették a Lénán érkező tudományos expedíciók is (Johann Georg Gmelin, Gerhard Friedrich Müller stb.).

A város gazdasági alapját a folyami közlekedés kiszolgálása, hajójavítás adja. A Léna ezen a szakaszon május második felétől október végéig hajózható. A központtól 3 km-re lévő repülőtér kis és közepes gépek fogadására alkalmas. Kirenszket Uszty-Kuttal autóút köti össze (338 km), egyébként az úthálózat ezen a vidéken fejletlen.

Források

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6 
• Honlap a városról (orosz nyelven). [2013. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
• A város éghajlata (orosz nyelven). Pogoda i klimat. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
• M. A. Vinokurov, A. P. Szuhodolov: Kirenszk v knyige „Goroda Irkutszkoj oblasztyi” (orosz nyelven). Irkipedia.ru, 2010. (Hozzáférés: 2012. július 22.)