Kis-Kevély
| Kis-Kevély | |
 | |
| A Kis-Kevély látképe a Csobánkai-nyeregből | |
| Magasság | 488 m |
| Hely |  Magyarország,Pest vármegye, Csobánka |
| Hegység | Pilis |
| Elhelyezkedése | |
 Kis-Kevély
Pozíció a Pilis térképén
| |
 é. sz. 47° 37′ 49″, k. h. 18° 58′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 49″, k. h. 18° 58′ 16″ | |
A Kis-Kevély 488 méter magas sasbérc a Pilis hegységben, a vele közös hegytömböt alkotó Nagy-Kevélytől északnyugatra. A két hegycsúcsot a Kevély-nyereg kapcsolja össze, mely a turisták körében igen népszerű túracélpont. Közvetlen szomszédságában, északnyugat felé van Csobánka, kissé távolabb északkeleti irányban Pomáz, délkelet felé Pilisborosjenő, délnyugatra pedig Pilisvörösvár. A Kevélyek vonulata számos barlangot rejt. A Kis-Kevélyről dél felé lejövet, könnyű túrával érhető el az Egri csillagok filmváltozatának forgatási helyszínéül felépített művár, míg észak felé a sziklamászók körében különösen kedvelt Oszoly-csúcs a legközelebbi turistacélpont. Délnyugati előhegye (Kerekes-hegy) és annak déli lankái a honvédség csobánkai harcászati gyakorlóterének részét képezik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Kevélyek lejtőit a török hódoltság után letelepedett szerb lakosság kovilynak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik az olyan hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, csupán árvalányhajas sziklagyep nő rajtuk.[1] A kevély szó állítólag Faludi Ferenc nyelvújító leleménye, s a kovilyból ily módon lett kevély, a 19. század folyamán.
Barlangok[szerkesztés]
A Nagy-Kevély hegytömbjében számos barlang van (Arany-lyuk, Gyopáros-, avagy Szódás-barlang), Hodály-barlang, Kevély-nyergi-rókalyuk, Kevély-nyergi-zsomboly, Kápolna-barlang, Kristály-barlang, Lapos-üreg, Ördöglépcső-sziklaüreg, Zöld-barlang), a Kis-Kevélyen azonban a Mackó-barlang (más néven Kis-kevélyi-barlang) az egyetlen.
Élővilág[szerkesztés]
A Kis-Kevély flórája és faunája jelentős hasonlóságot mutat a Pilis – és tágabb értelemben a Kárpát-medence mészkőhegységeinek – élővilágával, de említést érdemel néhány fokozottan védett faj itteni előfordulása, mindenekelőtt a magyarföldi husángé (Ferula sadleriana), melynek addig állítólag ismeretlen lelőhelyét Somlyai Lajos botanikus fedezte föl 2006 nyarán a hegy délnyugati sziklaletörésén, karsztbokorerdei sziklacserjések és sziklagyepek mozaikos vegetációjában.[2] Leírása szerint az általa itt megtalált biotóp főbb jellegzetességeiben nagyon hasonló a növényfaj Pilis-tetői élőhelyéhez, mely légvonalban alig 10 kilométerre van innen. Érdekesség, hogy – amint ugyanezen cikkből kiderül – a szerző telepített állományt említ, melynek egyedeit a Vácrátóti Botanikus Kert munkatársai ültették a Kis-Kevélyre, valamikor 1978 és 1985 között, azért, hogy a bükki Bél-kőn élő és a bányászat által kipusztítással fenyegetetett husángpopuláció egy részét áttelepítéssel megmenthessék.
Turizmus[szerkesztés]
A Nagy-Kevéllyel ellentétben a Kis-Kevély csúcsát elkerülik a jelzett turistautak, bár egy jól járható turistaútvonal végigfut a Kevélyek hegysorának gerincén, így a Kis-Kevély csúcsán is. A csúcstól északra, eltérő szintvonalakon halad – egymással csaknem párhuzamosan – az 1992-ben leégett Kevély-nyergi turistaház helyét, a Mackó-barlangot és az Oszolyt Pomázzal összekötő sárga, lejjebb a nyereg irányából Pilisszentkereszt felé haladó kék, illetve legalul a Nagy-Kevély felől Csobánkára, majd a Holdvilág-árokhoz vezető piros jelzés.
Ugyancsak érinti a Kis-Kevélyt (de a csúcsát elkerüli) a Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény, amely a Kevély-nyeregtől a Mackó-barlangig vezet, majd onnan vissza a Nagy-Kevély felé megy tovább.[3]
Források[szerkesztés]
- ↑ Az árvalányhaj különféle fajai jelenleg is nőnek, l.: Selmeczi Anna: Dolomitsziklagyep vizsgálata a Nagy-Kevélyen
- ↑ http://www.nhmus.hu/modules/Tar-Noveny/pdf/somlyay/ferulasadleriana2007.pdf[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2009. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
