Sumerlja

	Sumerlja (Шумерля)
	A vasútállomás épülete
; Sumerlja címere	; Sumerlja zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Csuvasföld
Alapítás éve	1916
Városi jogokat kapott	1937
Irányítószám	42912x
Körzethívószám	+7 83536
Autórendszám kódja	21, 121
	Népesség
Teljes népesség	15 200 fő (1926); 4100 fő (1931); 15 220 fő (1939); 30 213 fő (1959); 31 000 fő (1967); 33 816 fő (1970); 37 347 fő (1979); 41 986 fő (1989); 42 800 fő (1992); 42 800 fő (1993); 42 100 fő (1996); 41 600 fő (1997); 41 300 fő (1998); 39 500 fő (2001); 36 239 fő (2002); 36 200 fő (2003); 35 200 fő (2005); 34 800 fő (2006); 34 200 fő (2007); 33 708 fő (2009); 31 722 fő (2010); 31 700 fő (2011); 31 101 fő (2012); 30 798 fő (2013); 30 536 fő (2014); 30 347 fő (2015); 29 954 fő (2016); 29 553 fő (2017); 29 071 fő (2018); 28 647 fő (2019); 28 356 fő (2020); 26 873 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Terület	13,3 km²
Időzóna	télen: MSK (UTC+3), nyáron MSD (UTC+4)
	Elhelyezkedése
	Sumerlja Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 55° 30′, k. h. 46° 25′Koordináták: é. sz. 55° 30′, k. h. 46° 25′
	Sumerlja Pozíció Csuvasföld térképén
	Sumerlja weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sumerlja témájú médiaállományokat.

Sumerlja város Csuvasföldön, Oroszországban (csuvasul: Çĕмĕрле oroszul: Шумерля), a Sumerljai járás székhelye. Csebokszáritól 110 kilométerre fekszik.

Lakossága: 31 722 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Fekvése[szerkesztés]

A Szura, a Volga harmadik legnagyobb mellékfolyója középső folyásán, a folyótól pár km-re, a Moszkva–Kazany vasútvonal Nyizsnyij Novgorod és Kazany közötti szakaszán terül el.

Története[szerkesztés]

A Moszkva–Kazany vasútvonal építése során 1916-ban vasútállomás épült itt. A vasútállomás körül alakult ki a település, melynek 1920-ban egy utcája és megközelítőleg 500 lakosa volt. 1930-ban nyílt meg a település első üzeme, egy fafeldolgozó üzem. 1937-ben kapott városi rangot, ekkor már 15 000 lakosa volt. A második világháború idején a faipari kombinátban haditermelésre álltak át. Repülőgépkabinokat és speciális gépjárművek felépítményeit gyártották. A haditermelést nagyban segítette, hogy a környező tőzegtelepek biztosították a megfelelő energiaellátást.

A 20. század közepétől a város fejlődése felgyorsult. Kikötő épült a Szurán, és megépült a városon áthaladó Nyizsnyij Novgorod–Uljanovszk autóút. A Szovjetunió felbomlását követő szükségszerű szerkezetváltást sikeresen oldották meg.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A város gazdaságában meghatározó a gépjárműipar és a fafeldolgozás. A városban három gépjárműipari üzem található.

a Sumerljai autó furgonokat gyártó üzem,
- Hűtőkamionok (Thermo-king)
- Mozgó boltok
- Speciális gázszerelő gépjárművek
- Mentőautók, speciális rohamkocsik
a Sumerljai speciális gépjárműveket gyártó üzem,
a Sumerljai autó furgonokat tervező iroda és javító műhely.

Komoly gazdasági jelentőséggel bír még a város életében a bútorgyár.

Közlekedés[szerkesztés]

Sumerlja nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A Szura folyón teherkikötő található. Vasúton a Moszkva – Kazany vasúti fővonal fontos állomása. Naponta egy tucat közvetlen Moszkvába tartó gyorsvonat áll itt meg. Országúton közvetlenül elérhető a környék minden jelentős városa: Kazany, Csebokszári, Nyizsnyij Novgorod, Uljanovszk.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Народная энциклопедия «Мой город». Шумерля
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)

Források[szerkesztés]

Sumerlja honlapja

[2959d0a5a69da264801ecf875f661ab225677485-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Народная энциклопедия «Мой город». Шумерля

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)

[1]

[2]