Szeveroonyezsszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeveroonyezsszk
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyArhangelszki terület
JárásPleszecki
Irányítószám164268
Körzethívószám81832
Népesség
Teljes népesség
  • 6223 fő (1989)
  • 5624 fő (2002)
  • 5169 fő (2009)
  • 5289 fő (2010)[1]
  • 5272 fő (2011)
  • 5164 fő (2012)
  • 5066 fő (2013)
  • 4959 fő (2014)
  • 4924 fő (2015)
  • 4983 fő (2016)
  • 4973 fő (2017)
  • 4916 fő (2018)
  • 4791 fő (2019)
  • 4688 fő (2020)
  • 4824 fő (2021)
  • 4697 fő (2023)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Szeveroonyezsszk (Oroszország)
Szeveroonyezsszk
Szeveroonyezsszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 62° 35′ 30″, k. h. 39° 50′ 52″Koordináták: é. sz. 62° 35′ 30″, k. h. 39° 50′ 52″
Szeveroonyezsszk (Arhangelszki terület)
Szeveroonyezsszk
Szeveroonyezsszk
Pozíció az Arhangelszki terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeveroonyezsszk témájú médiaállományokat.

Szeveroonyezsszk (oroszul: Североонежск) városi jellegű település Oroszország Arhangelszki területén, a Pleszecki járásban.

Lakossága: 5289 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Az Arhangelszki terület nyugati részén, Pleszeck járási székhelytől 36 km-re, az Onyega folyó bal partján helyezkedik el. A legközelebbi város a Pleszeck űrrepülőteret kiszolgáló Mirnij (55 km).

Története[szerkesztés]

A település körzetében található Oroszország egyik legnagyobb bauxitlelőhelye (Iksza). Kiaknázását az 1970-es évek közepén kezdték meg, a kitermelést külszíni fejtéssel végzik. A bauxitbánya közelében évi több mint egymillió tonna kapacitású timföldgyár épült volna, és mindehhez egy nagy várost terveztek felépíteni. Így született a település, melynek első épülete 1973-ban készült el, ám a nagy tervekből semmi nem valósult. A terv azzal számolt, hogy a város lélekszáma 1985-ben eléri az ötvenezer, 2000-ben pedig a százezer főt.

A tervezett Szeverorosszijszk nagyváros helyett felépült Szeveroonyezsszk (neve a „szever” – 'észak' – és a folyónév összetételéből származik). Lakóinak száma 2010-ben alig haladta meg az 5000 főt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]