Szidnon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szidnon
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H2N2O2
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A szidnon mezoionos heteroaromás vegyület. Nevét Sydney városáról kapta.[1]

A mezoionos vegyület azt jelenti, hogy az aromás gyűrűnek van pozitív és negatív töltése is, és mindkettő delokalizált, vagyis két vagy több atomhoz tartozik (bár a pozitív töltés a gyűrűhöz van rendelve).

A mezoionos vegyületeknek gyakorlatilag nincs töltésük, de a szerkezetük nem írható le töltés nélküli formában.

A szidnon egyúttal hidrazinszármazék is.

Iminszármazéka több gyógyszer szerkezetének része.

Felfedezése[szerkesztés]

A szidnont először az Earl & Mackney állította elő 1935-ben a N-nitrozo-N-fenilglicinnek ecetsav-anhidriddel történő dehidratálásával.

Kémiai szerkezete[szerkesztés]

A kémiai szerkezet nem írható le egyetlen formulával. A használt szerkezeti képlet megpróbálja összegezni a vegyület sokféle alakját, melyek közül alább kettőt tüntetünk fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyerges Miklós: Azometin-ilidek; cikloaddíciók és elektrociklizációk (MTA doktori értekezés, 15. oldal)

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sydnone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.