Vicsegodszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vicsegodszkij (Вычегодский)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyArhangelszki terület
Irányítószám165340
Körzethívószám81837
Népesség
Teljes népesség
  • 9955 fő (1959)
  • 10 926 fő (1970)
  • 12 448 fő (1979)
  • 14 491 fő (1989)
  • 13 435 fő (2002)
  • 13 188 fő (2009)
  • 12 861 fő (2010)[1]
  • 12 990 fő (2012)
  • 12 937 fő (2013)
  • 12 884 fő (2014)
  • 12 956 fő (2015)
  • 12 946 fő (2016)
  • 12 786 fő (2017)
  • 12 573 fő (2018)
  • 12 453 fő (2019)
  • 12 314 fő (2020)
  • 10 839 fő (2021)
  • 10 817 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Vicsegodszkij (Oroszország)
Vicsegodszkij
Vicsegodszkij
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 61° 14′, k. h. 46° 54′Koordináták: é. sz. 61° 14′, k. h. 46° 54′
Vicsegodszkij (Arhangelszki terület)
Vicsegodszkij
Vicsegodszkij
Pozíció az Arhangelszki terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicsegodszkij témájú médiaállományokat.

Vicsegodszkij (oroszul: Вычегодский) városi jellegű település Oroszország Arhangelszki területén. Közigazgatásilag Kotlasz városi körzethez tartozik.

Lakossága: 12 861 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

Az Arhangelszki terület délkeleti részén, Kotlasztól 13 km-re keletre, a Vicsegda torkolata közelében, a folyó bal oldali holtágának partján terül el.

Története[szerkesztés]

A település a második világháború idején, a Konosa–Kotlasz–Vorkuta vasútvonal kiépülésekor keletkezett. A nagy járműtelep és járműjavító létesítésére Kotlasznál alkalmasabbnak bizonyult az itteni viszonylag szárazabb terület. Az építkezés 1942-ben kezdődött, ekkor készültek az első barakkok is. A vasútállomás, a járműtelep és maga a település a Gulag rabjainak munkájával épült. Környékén több lágert is létesítettek, a helyi téglagyárban nők dolgoztak.

Az állomást, mely elsősorban teherpályaudvarként működik, a túlparti történelmi városról, Szolvicsegodszkról nevezték el; az építése során kialakult helységet pedig 1949-ben hivatalosan Vicsegodszkijnak. Az 1950-es években húzták fel az első téglaépületeket, köztük az első iskolát.

A település a vasúttal együtt növekedett. A lakásépítési program részeként paneleket készítő házgyár épült. 1975-ben nagy baromfikeltető és -feldolgozó telep kezdte meg a működést. A település életét meghatározó tényező továbbra is a vasút maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]