Zsigalovo
| Zsigalovo (Жигалово) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Irkutszki terület | ||
| Járás | Zsigalovói | ||
| Irányítószám | 666400 | ||
| Körzethívószám | 39551 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség |
| ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zsigalovo
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 54° 48′ 38″, k. h. 105° 09′ 29″Koordináták: é. sz. 54° 48′ 38″, k. h. 105° 09′ 29″ | |||
Zsigalovo
Pozíció az Irkutszki terület térképén
| |||
| Zsigalovo weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigalovo témájú médiaállományokat. | |||
Zsigalovo (oroszul: Жигалово) városi jellegű település Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Zsigalovói járás székhelye.
Lakossága: 5369 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Fekvése[szerkesztés]
Az Irkutszki terület déli részén, Irkutszk területi székhelytől 400 km-re északra, a Felső-Léna bal bartján helyezkedik el. Folyami kikötő. Délnyugat felé közút köti össze az Angara partjával és a folyón át (híd nincs) Zalari vasútállomásával (240 km), a transzszibériai vasútvonal Tajset–Irkutszki szakaszán.
Története[szerkesztés]
Bizonyos Jakov Zsigalov áttelepülő 1723-ban két faházat épített a Léna partján, ezzel megvetette alapját a leendő településnek. A faluban földműveléssel, állattartással (főként lovakkal és szarvasmarhával) foglalkoztak, saját szükségletre halásztak, vadásztak. A Lénán meginduló gőzhajózásnak fontos szerepe volt a település további fejlődésében. Zsigalovóban 1900-ban egy környékbeli kereskedő két gőzhajót építtetett; 1910-ben két fűrészüzem működött; 1912-ben az aranybányászatban érdekelt „Lenzoloto” társaság hajók áttelelésére és javítására alkalmas telepet alakított ki. Akkoriban a Léna jelentette az egyetlen kapcsolatot Irkutszkból az északi Jakutföld és a Vityim–Oljokma környéki aranylelőhelyek felé. Zsigalovo az átutazók egyik állomáshelye volt, ahol az 1910-es években posta- és távíróállomás, több vendégfogadó is működött. 1926-ban járási székhely lett.
1933-ban a korábbi hajójavító telepet átalakították hajógyárrá. A vállalat története során több mint 250[2] folyami vontató-, szállító-, tartályhajót és különféle más hajótípust bocsátott ki.
A 21. században[szerkesztés]
A település gazdasági életét alapvetően befolyásoló hajógyár a Szovjetunió felbomlása utáni években nehéz időket élt át; megrendelései visszaestek, csaknem elfogytak, de talpon maradt. Ez az egyetlen állami tulajdonban lévő hajóépítő vállalat Szibériában.
Zsigalovótól messzebb, de részben a járás területén Kelet-Szibéria legnagyobb földgázmezőjét rejti a föld. A koviktai gázmező kiaknázása a 2010-es évek közepétől, második felétől várható. A tajgán keresztül vezető távvezeték fektetését 2014-ben elkezdték, és a tervek szerint Zsigalovo lesz az első település, ahova a gázvezeték megérkezik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 5.)
- ↑ Sajtóhír Sdelanounas.ru, 2013-05-16. (Hozzáférés: 2015-04-07)
Források[szerkesztés]
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Zsigalovo (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
- Kratkaja isztoricseszkaja szpravka (orosz nyelven). A település honlapja. [2015. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 8.)