Felsősom
| Felsősom (Drienica) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Igor Birčák |
| Irányítószám | 083 01 (pošta Sabinov) |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 759 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 70 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 458 m |
| Terület | 10,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 06′ 30″ | |
| Felsősom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsősom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsősom (szlovákul: Drienica, korábban Šoma, ukránul Sama) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 20 km-re északnyugatra, Kisszebentől 4 km-re északra fekszik.
Története[szerkesztés]
A település templomát és papját 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először. A falut magát 1343-ban említi először oklevél, Szinyei Péter és Méry László voltak a birtokosai. 1427-ben 34 adózó portával rendelkezett, ezzel a nagyobb falvak közé számított. 1567-ben csak 13 portája volt mintegy 90 lakossal. A 16. század második felében a lakosság pótlására ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 21 házában mintegy 150 lakos élt. Ezt követően a falu népessége gyors növekedésnek indult. 1787-ben 56 házát már 337-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SOM. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szeben Városa, lakosai katolikusok, fekszik Szebenhez közel, mellynek filiája; határja középszerű, fája, réttye, legelője bőven van.”[2]
1828-ban 62 háza és 475 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Som, Sama, orosz falu, Sáros vgyében, Szebenhez északra 1/4 mfd. 21 r., 449 g. kath., 5 zsidó lak. Gör. kath. anyaszentegyház. Sokrét, legelő és erdő.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
1949-ben szlovák nevét Šomáról a szlovákosítás jegyében Drienicára változtatták.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 489-en, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 671 lakosából 655 szlovák volt.
2011-ben 714 lakosából 685 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma a 20. században épült.
- Szent János evangélista tiszteletére szentelt kápolnáját 1822-ben a Melczer család építtette.
- A falu környéke télen turistaparadicsom sípályákkal, szálláshelyekkel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
